Sárisáp
Időjárási adatokat kis falunkra vonatkozóan egészen 2006 ősze óta, napi szinten gyűjtök. A mérések kezdetben csak higanyos hőmérővel, illetve kerti csapadékmérővel történtek, majd később már időjárás-állomást üzemeltem be, mely beltéri vevőegységen keresztül jelenítette meg a kint mért adatokat. Ennek ellenére ezeket az adatokat kézzel kellett rögzítenem. Tavaly óta azonban egy korszerűbb állomást kezdtem el használni, amely az adatokat már egyből képes is továbbítani, akár az internetre is. Ennek köszönhetően a mért adatok (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás, csapadék, szél) közvetlenül elküldésre kerülnek az Időkép nevű internetes portálra, ahol a beküldött adatok bárki által megtekinthetők. Cikkemben a 2007-2019 időszakban mért fontosabb időjárási adatokat fogom bemutatni.
Az éghajlat (vagy más néven klíma) egy adott hely időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb idejű ismétlődése. Általában 30 éves időintervallumot szoktunk vizsgálni egy adott hely éghajlatának meghatározásához, éppen ezért a jelenlegi adataim Sárisápra vonatkozóan még nem elegendők az itteni éghajlat meghatározásához. Továbbá ezt tetézi az is, hogy a mérési adataim nem validáltak, azaz nem tekinthetők hivatalos adatoknak (az Országos Meteorológiai Szolgáltat által közzétett adatok viszont már azok; településünkhöz legközelebb Táton található ilyen mérőállomás). Arra azonban mégis jók ezek az adatok, hogy megismerhessük, hogyan is alakult az időjárásunk itt a falunkban az elmúlt bő egy évtizedben – beszéljenek a számok!
Téli napról akkor beszélünk, ha egy adott napon a csúcshőmérséklet fagypont alatt alakul, nyári napról pedig, ha az aznapi legmagasabb hőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Hőségnapnak azokat a napokat tekintjük, amikor a maximum hőmérséklet eléri, vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot.
Mint azt a fenti táblázatban láthatjuk, időjárás szempontjából változatos bő egy évtizeden vagyunk túl. Nem nehéz észrevenni, hogy akár két egymást követő év is jelentősen eltérhet egymástól időjárás szempontjából. Erre nagyon jó példa a 2010-es és a 2011-es év: míg az előbbi esetében 1137,4 mm volt az éves csapadékmennyiség (ez igencsak kiugró értéknek számít, hiszen az óceáni éghajlaton jellemző ekkor mennyiségű éves csapadék), míg 2011-ben összesen mindössze 448,9 mm-t mértem, ami a táblázatban szereplő 13 év legkisebb éves csapadék adata (és a térségünkre jellemző átlagos éves mennyiségtől is elmarad). 2010-ben egyébként májusban, júliusban és augusztusban esett a legtöbb csapadék, amelyet túlnyomórészt intenzív záporok és zivatarok eredményeztek. Az abszolút minimum hőmérsékletet 2012-ben mértem -20,4 fokkal (egészen pontosan február 6-án), míg az abszolút maximumot, 39,7 °C-ot 2007. nyarán (július 20-án) mértem.
A fentiekből jól látszik, hogy voltak összességében melegebb-hidegebb, illetve csapadékosabb és aszályosabb éveink is. A fenti adatsoron nem látszanak egyértelműen a globális felmelegedés itteni hatásai, viszont azt szerintem mindnyájan tapasztaljuk, hogy kevesebb havas napunk volt az elmúlt bő egy évtizedben (sőt, az utóbbi két évtizedben is), valamint, hogy gyakoribbak a szélsőséges időjárási elemek (pl. eltolódó évszakok, kevesebb havas nap, aszály, hosszabb hőhullámok, hirtelen változó időjárás). Ennek mélyrehatóbb vizsgálatához, illetőleg Sárisáp éghajlatának meghatározásához hosszabb adatsorra van szükség. Remélhetőleg bő tíz év múlva ismét megoszthatom majd a fejleményeket.
Bérces Balázs