Sárisáp
Az eurázsiai hód (Castor fiber), Európa legnagyobb testű rágcsálója, egykor egész földrészünk folyó menti ligeterdeit benépesítette. Magyarországon a XIX. század közepén figyelték meg az utolsó példányát 1854-ben Ács község közelében. Kipusztulásában közrejátszott bundájáért és húsáért történt mértéktelen vadászat, illetve az élőhelyeinek beszűkülése.
A hódok visszatelepítése Magyarországra a WWF indította el 1990-ben a Gemenci-erdőben. A többi visszatelepítés hullámban az ország több pontjára is betelepítésre kerültek az állatok. Közben történt spontán visszatelepülés a Duna, Rába, Mura mentén a szomszédos országokból is. Jelenlegi hazai állománya növekszik, legnagyobb része a Szigetközben él.
A sikeres visszatelepítési program és a növekvő egyedszámának köszönhetően, több kisebb vízfolyáson, vagy vízfolyással összekötött tavakban is megjelenhetnek. Valószínűleg így juthatott el Sárisáp környékére is a hód a Bajnai-Epöli vízfolyásra és az Únyi-patakra, hiszen az Únyi-patak, összeköttetésben van a Dunával. A Duna irányából haladva találhatott rá a megfelelő körülményekkel bíró új otthonára.
Az eurázsiai hód, klasszikusnak mondható várat nem vagy csak nagyon ritkán épít. Amit mi emberek látunk, és sokszor említünk várnak az igazából a hód által épített gát. A klasszikus várat a közeli, Észak-Amerikában honos rokona a kanadai hód (Castor canadensis) építi.
Mi is a szerepe a hódok életében a gátnak? A mi hódjaink gátat nem azért építik, hogy abban lakjanak, mint a rokonai. Náluk azt a szerepet tölti be, hogy a gát segítségével úgy tudják alakítani környezetüket többek között a víz folyásának a sebességét, vízszint magasságát vagy a vizes felület kiterjedését, hogy az számukra kedvező legyen. Lakhelyüknek a víz közelében, sokszor a partfalba ásott kotorék szolgál. Ezek sokszor jól megfigyelhetők alacsony vízállás esetén a vízfolyások mentén.
A hódot a természetvédelemben sokszor említjük ökoszisztéma-mérnöknek. Miért is? Az egyik oka a már fentebb említett gát építő tevékenysége a fajnak. A megváltoztatott körülményeknek köszönhetően, más olyan fajok is otthonukra lelhetnek, amik addig nem találták meg a megfelelő életkörülményeket. A lellasított, felduzzasztott és megemelt víz kisebb halaknak szolgálhat élőhelynek vagy vízhez kötődő rovaroknak és kétéltűeknek szolgálhat élő és szaporodóhelyként. Nem csak a természetben élő élőlények számára lehet hasznos a hód építő tevékenység, ugyanis nekünk, embereknek is fontosak lehetnek. Napjainkban jelentkező aszályoknak köszönhetően a víz egyre nagyobb kincsnek számít. Azzal, hogy a hód gátat épít a víz megtartásában is fontos szerepet tölt be.
A hód nem csak építő, hanem rágó tevékenységével is felhívja magára a figyelmet. Rágást a hód több okból is folytathat. Mivel rágcsáló, folyamatosan növő metszőfogait koptatnia kell. Így szerzi be a gát építéséhez szükséges faanyagot és a táplálékát is. A rágással a hód „ráerősít” az ökoszisztéma-mérnök szerepére. Rágásával át tudja alakítani a vízközeli területek növényvilágát, így szintén megfelelő élőhelyet teremtve más fajok számára is.
Ha valaki azt tervezi, hogy Sárisáp környékén hód lesre indul, azt sajnos el kell, hogy keserítsem. A hód éjszaka aktív állat. Az éjjeli órákban van a legnagyobb lehetőség, hogy az ember összefusson az állatokkal.
Bár a hód rágcsáló, mégsem tartozik a legszaporább állatok közé. A nőstény hód egy-kettő utódot hoz a világra és a vemhességet követően együtt nevelik kicsinyeiket a szülő állatok. A kölykök az ivarérettségük eléréséig kb. kettő – kettő és fél évig a szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15-17 évig is élhet. A hód Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Krajcsovszky Bence
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
természetvédelmi őrkerület-vezető